WesVitto Életkép - Paul Születésnapja

Korhatár: 18

Figyelmeztetés: Erotikus tartalom; A történet alapja Paul Wesley 30. születésnapja. Figyelem! A sztori nagy része kitalált, de alapja valódi, mégpedig egy Torrey DeVitto által közzétett tweet! :)
(Torrey tweetjét IDE kattintva tekinthetitek meg!)

 - Paul hazajön és...

- Nem, tudod a twitteres!! - szakította félbe idiótán röhécselve barátnőjét Nina.

- Milyen twitteres?- értetlenkedett Candice, mire Nina jelentőségteljes pillantást vetett rá. - Jaaa, hogy a memóriaproblémák – vigyorgott immár gonoszul a lány.

- Szóval Torrey elfelejti drágalátos férjének szülinapját – Látszólag!- szúrta közbe a szőke – Igen, látszólag elfelejti, és Paulnak ez rosszuk esik, de nem teszi szóvá. Amikor hazaér, nem látja Torreyt, ezért a hálószobában kezdi keresni, azonban senkit nem talál ott. Hirtelen valaki rácsapja az ajtót hátulról, mire ő fejjel előre rázuhan az ágyra. Azonnal felpattan és zavarodottan körülnéz, hogy ez vajon mi lehetett – Nina egyre jobban belemelegedett a találgatásba.

- És Torrey mondjuk alulról alagutat ás a másik szobába....!!

- Istenem, Candice, maradjunk a realitás határain belül – forgatta a szemét Nina, mire egyszer csak hátulról valaki befogta a szemét és egy csókkal némította el.

- Szólítottál?? - lehelte Ian a nő szájába. Nina játékosan belebokszolt a pasi kockahasába, aki látványosan szenvedve, de igencsak erotikusan felnyögött, és elkapta a lány kezeit.

- Ugyan, már, emberek, eltértünk a témától, ezt inkább otthon folytassátok... vagy az öltözőben, nekem édes mindegy, csak ne itt és ne most – ráncolta rosszallóan a szemöldökét Candice, de széles vigyora elárulta. Eközben Nina és Ian kisebb csókpárbajba keveredtek, azonban kolléganőjük – és egyben jó barátjuk – felszólítására lihegve szétváltak, és gyorsan elhúzódtak egymástól, nehogy olyat tegyenek, amit nem kéne. Illetve nem ebben a helyzetben.

- Szóval, akkor folytassátok csak... de tulajdonképpen mit is? - érdeklődött Ian, miközben kisimította félig kigombolt ingét, és hátrált újabb két lépést, hogy lehuppanhasson a kanapéra.

- Hát, éppen Torrey születésnapi... hm... ajándékát próbáljuk kitalálni – világosította fel Nina, miközben megigazította kissé zilált haját.

- Óóóó, és ez olyan jellegű, mint az enyém volt? - kacsintott kacéran a srác, mire Nina elpirult, és lesújtó pillantást vetett rá.

- Ja, hogy te ezért vagy ennyire képben ilyen téren – nevetett fel elkerekedett szemmel Candice. - És, arról nem hallhatok részleteket? - kíváncsiskodott rögtön, mire Nina arca a vörösnek egy egész különleges árnyalatát öltötte magára.

- Azt hiszem, most is elértünk a témától – próbálta menteni a menthetőt a nemrég elhangzott szavakkal a lány.

- Pedig én szívesen feleleveníteném! - cukkolta Ian, és szexi vigyort küldött felé...

Eközben a WesVitto házban:

Nina és Candice nem tévedtek nagyot, ugyanis Torrey éppen ilyen jellegű fogadtatásra készült. Gyorsan kitakarította a házat, különös gondot fordítva a hálóra, vett magának egy rendkívül szexi, vörös selyemből készült fehérnemű szettet és éppen egy hosszú fürdőre készült, mikor megcsörrent a telefonja. Bár ha pontosítani kívánunk, csörrenésnek nem lehet nevezni, amit a készülék produkált. Világítani kezdett, és Joseph Morgan szólalt meg, a maga szexi, brit akcentusával: „Hey, your Ripahh is callin' u, sweetheart!” Torrey elvigyorodott, és a kijelzőn megjelenő félmeztelen férjének képére pillantott. Imádta ezt a képet, és nagyon remélte, hogy Matt vagy Ian nem látják meg, mert azzal újabb alapot adna baráti szurkálódásainak.

- Szia, Édes! Mizu otthon? - szólt bele Paul a telefonba. - Gondoltam, jelentkezem. Ma kivételesen uncsi a forgatás. Főleg nélküled... - motyogta jelentőségteljesen, mire Torrey is elmosolyodott.

- Ó, hát semmi különös – pillantott az egyelőre az előszobában várakozó nagy doboz gyertyára mosolyogva. - Voltam vásárolni, takarítgattam – kezdte, és igyekezett, hogy ne érződjön a hangján, hogy kamuzni készül, - beszéltem a szüleimmel is. Anyám ma este nálunk vacsorázik, szóval még főznöm is kéne – adta a nő az ártatlant.

- Hmm...hümmm... - Paul egy pillanatig nem jutott szóhoz. - nagyszerű, drágám. És, mi lesz a kaja? - Érdeklődött, mintha mi sem történt volna. Amit hál' Istennek nem esett nehezére megtennie, méltán elég jó színész volt.

- Brokkolikrémleves, és kakastöke pörkölt. - Torrey minden erőfeszítése hiábavaló volt, ugyanis elnevette magát, mikor hallotta, hogy Paul lélegzete elakad a vonal másik végén. - Na jó, valójában rántott májat terveztem, párolt zöldséggel. Tudod, anyám már megint fogyókúrázik – közölte még mindig nevetős hangon, ami most kifejezetten jól jött. Nagyon is tisztában volt vele, hogy férje rühelli a májat, de tudta azt is, hogy ezt nem fogja szóvá tenni.

- Hát, rendben. Mennem kell, drágám, majd este talizunk- köszönt el száját húzva Paul. Komolyan vette Torrey étlap tervezetét, és nem rajongott érte túlzottan.

Miután a vonal megszakadt, Torrey hangos nevetésben tört ki, és elégedetten konstatálta, hogy férje bekapta a csalit. Egy letudva. Nem is rakta el a készüléket, hanem bepötyögött egy számot, és tárcsázott.

- Minden rendben?...Oké, akkor sok sikert! És ne ijesszék meg nagyon Pault, nem a kórházban akarom tölteni az éjszakámat... - adta ki az utasítást a nő, majd elköszönt, és lerakta a telefont. Most már komolyan elmegy fürdeni, még ha Julie hívja fel, akkor is; gondolta, és elvonult pár órára a fürdőszobába...

Ismét a forgatáson...

- Jól van emberek, mára végeztünk! - hallatszott Julie megkönnyebbült hangja. - Holnap ugyanígy, ne késsen senki! Mindenki pihenje ki magát, főleg ti, Nina és Ian, – nézett jelentőségteljesen a turbékoló párocskára – ugyanis holnap nehéz napotok lesz! - Az említettek sokat sejtetően egymásra vigyorogtak és gyorsan elhúztak a helyszínről. Kat szemét forgatva nézett utánuk, egy karéj Graham kenyeret majszolva. Candice természetesen szörnyű robajjal rohant utánuk magas sarkújában, hangosan kiabálva:

- Nina! Várj, mi lesz a szaftos sztorikkal?

Paul eközben halkan nevetgélt, amiben Michael Trevino szakította meg, egy roppant elmés megjegyzéssel:

- Tudod mit, haver? Hányj a sarokba – mondta vigyorogva, folytatva az ebédszünetben elkezdett beszélgetést, miszerint Paul hogyan fogyassza el a májat a vacsoránál. Az áldozat lemondóan hátba veregette a srácot és kilépett az utcára. Mivel szemerkélt az eső, a fejébe húzta kapucniját. Azonban nem jutott messzire, mert az egyik utcasarkon valaki hirtelen rávetette magát egy hangos „Team Delena!” kiáltással és egy jó nagy zsákot húzott a fejére. Paul pánikba esett és hadonászni kezdett. Mikor a mellkasán megkötözték a zsákot, az jutott eszébe, hogy egy őrült rajongó lehet az, és reménykedett, hogy nem komoly pszichiátriai eset az illető, valamint elég valószínű volt, hogy más emberek is járnak az utcán, így valakinek biztos feltűnik az emberrablás. „Szép kis szülinapi ajándék...” - gondolta.

Eközben a WesVitto házban:

Torrey már izgatottan készült a meglepetésre, ugyanis a férjének nagyjából negyed óra múlva be kellett esnie. Nekiállt meggyújtani azt a minimum félszáz gyertyát, melyeket külön erre az alkalomra rendelt és esztétikusan elrendezte őket a hálószobában. Kinyitotta a bejárati ajtót, hiszen, mint mindenki tudja, az emberrablók nem szoktak csöngetni, ha mondjuk egy raktárba, vagy lepukkant házba hurcolják az áldozatot. Nem akarta ilyen aprósággal elszúrni a dolgot. Most már csak annyi volt a dolga, hogy türelmesen várjon.

Túl sok türelmét nem emésztette fel a dolog, ugyanis nagyjából öt perc múlva csoszogást hallott a folyosóról, majd Paul hangját, amint az őt két oldalról közrefogókat faggatja, hogy mégis hova az istenbe viszik, és mi a fenének? Torrey diadalmas mosollyal integetett az ajtóból két volt kollégájának, és mutatta, hogy a nappaliba, a kanapéhoz vigyék a férfit, aki így pár pillanat múlva már meglepetten csücsült az ülőalkalmatosság szélén. A nő hálásan pillantott barátaira, akik készségesen vállalták a gonosz emberrablók szerepét, majd egy hang nélkül, gyorsan kitessékelte őket az ajtón, és visszafordult Paulhoz.

Gondosan ügyelve, hogy ne legyen túl intim a mozdulat, megragadta férje pólóját, és a hálójukba vezette, miután kanyarogtak kicsit a lakásban. Nem akarta, hogy feltűnjön a férfinak a lakás elrendezéséből, hogy itt valami csel van. Miután bevezette a szobába, megállította a széles franciaágy lábánál, levetette magáról a fürdőköpenyt, amit a két színész miatt kénytelen volt felölteni, ugyanis csak Paulnak tartogatta csipkés melltartójának és tangájának látványát.

Ezután odaállt a szülinapos elé, lehajolt és kikötötte a cipőfűzőket. Kissé megemelte a férfi térdénél a nadrágot, jelezve, hogy legyen olyan jó, és emelje fel a lábát, majd mindkét cipőtől megfosztotta, amit a zoknik is hamarosan követtek.

Szegény összezavarodott srác azt sem tudta, mi történik vele. Az emberrablók nem szokták levenni az áldozatok cipőjét! Ez teljesen logikátlan. Értetlenkedve fel is tette a kérdést:

• Mégis mi a fene folyik itt? Miért hoztatok ide – egész pontosan hova is?

Torreynak azonban esze ágában nem volt válaszolni, mert Paul még elváltoztatva is felismerte volna a hangját, tekintve, hogy rengeteget hülyéskedtek. Így inkább kigombolta a férje nadrágját, mire az semmi jót nem sejtve hátrálni kezdett. Vagyis kezdett volna, de beleütközött az ágykeretbe, és kis híján seggre esett, egyenesen a matracra, csak az utolsó pillanatban nyerte vissza egyensúlyát, és tiltakozva feszegetni kezdte a kezeit összekötő puha, vastag zsinórt. Torrey remekül szórakozott, és a sliccet lehúzva szép lassan elkezdte letolni a farmert Paul derekáról, aki erre már komolyan kezdett kétségbe esni.

• Nekem feleségem van! - próbált mentegetőzni, bár úgy vélte, fogva tartói ezzel teljesen tisztában vannak. Ekkor ötlött eszébe, hogy valami idióta rajongója talán azért hozta/hozatta ide, hogy tapizza, ne adj Isten megerőszakolja! Most már komolyan rémült volt. - És szeretem a feleségemet. Nagyon szeretem, a túlzottan nagy rajongást tanúsító fanokat viszont NEM! - próbálta menteni a helyzetet. Fogalma sem volt róla, hogy pont az általa oly nagyon szeretett személy szórakozik vele. Aki ennek a pár mondatnak a hatására igazán meghatódott, és szerelmesen pislogott. Legszívesebben most azonnal megcsókolta volna Pault, ám azzal is tisztában volt hogy ezzel leleplezné magát. Így inkább kibújtatta a nadrágból az egyre riadtabb pasi lábait, és mielőtt az újra tiltakozhatott volna, két kezét a pólója alá csúsztatva rátapasztotta tenyereit a mellkasára, és lassan simogatni kezdte azt.

A férfi ettől totálisan elképedt, és ami még jobban meglepte, hogy akaratlanul is aprót nyögött. Nem élvezheti ennek az anonim valakinek az érintését! És mégis... Puha női kezek jártak izmos felsőtestén, és lágyan simogatták. Paul eleinte még próbált kiszabadulni, rángatta kötelékeit, lábával menekülési útvonal után tapogatózott, majd úgy döntött, előbb-utóbb csak lekerül a fejéről a zsák, és akkor, ha kell akár meztelenül is elrohan innen. Sőt, ha kiszabadul az arca, már kiabálni is tud, most ugyanis erősen tompította a hangokat a fejére húzott vastag vászon, tudta, hogy hiába is ordítozna, senki sem hallaná. Így a döntő pillanatra készült, és erősen remélte, hogy nem jutnak túl messzire ezzel az ismeretlen valakivel.

Miután ezt levezette magában, várt, és erőt gyűjtött a cselekvéshez. Azonban a nő, mintha csak tudta volna, hogy húznia kell az időt, mert a férfi készül valamire, tovább simogatta a kemény izmokat, majd egyszer csak finoman megmarkolta azokat. Paul erre nem volt felkészülve, és újra felnyögött Most már vörös volt a feje a zsák alatt, a szégyen és a harag keverékétől. Nem elég, hogy ilyen intim helyzetbe került valakivel, akiről azt sem tudja, kicsoda, de még élvezi is. Két vágy munkált benne párhuzamosan: elsüllyedni a föld alá, vagy erőszakosan ellökni magától ezt a nőt, és beperelni zaklatásért. Ehhez a kettőhöz azonban kisvártatva egy harmadik késztetés is társult: csak itt ácsorogni, és élvezni a simogató, nyomkodó, markolászó kezeket, amik – ó, te jó Isten – most karmolászni kezdték.

Óriási bűntudata lett, ahogy felvillant az agyában feleségének mosolygó arca, és úgy érezte, megőrül a tehetetlenségtől.

Ekkor azonban egy pillanatra megzavarodott, és világosság kezdett derengeni az elméjében. Az őt kényeztető tenyerek körkörösen cirógatták a mellkasát, ami nagyon is ismerős volt számára. Majd mikor a két mellbimbóját egyszerre nyomta meg két hegyes kis karom a nő két hüvelykujjáról, elnyílt a szája a felismeréstől.

- Torrey?! Ez most komoly? Mi a franc? - hangja reménnyel telt meg, hogy igaza lehet, és dühvel, hogy így átejtették.

Felesége erre kioldotta a zsák száját, és szép lassan lehúzta azt Paul fejéről. Mikor a szája már szabad volt, de a szeme még éppen nem, szenvedélyesen megcsókolta. A férfi kikerekedett szemekkel, döbbenten állt, ám miután magához tért, viszonozta a csókot. Torrey hátrahúzódott, majd gonoszkodva Paulra kacsintott, és szorosan megölelte, most már a hátát simogatva.

- Te szórakozol velem? - a férfi egyre mérgesebb lett, ám felesége nem hagyta tovább beszélni, sőt, gondolkodni sem, ugyanis újra csókolni kezdte. Nyelvük őrjítő játékba kezdett, és ahogy mélyült a csók, egyre hevesebben szedték a levegőt. Eközben Torrey nem tétlenkedett, belemarkolt Paul feszes fenekébe, és magához rántotta a csípőjét, ezzel hasához préselve a férje egyre keményebb és nagyobb férfiasságát.

A férfi belenyögött Torrey szájába, és kétségbeesetten próbálta kiszabadítani kezeit, hogy ő is megérinthesse a nőt. De mivel egyedül semmire nem jutott, megszakította a csókot és jelentőségteljes pillantást vetett béklyóira. Felesége vette az adást, és rövid habozás után kioldotta a csomókat, majd mielőtt Paul bármit csinálhatott volna, a pólót is letépte róla, ám ekkor már lefogta a férfi a kezeit, és gyengéden, de erősen tartotta.

Zölden csillogó szemei kérdőn mélyedtek Torrey szempárjába. A nő zavartan vállat vont, ezzel a testére vonva Paul pillantását, akinek csak most tűnt fel, milyen átkozottul szexi a felesége. Hirtelen vágy lobbant a tekintetében, és Torrey kezeit elengedve lassan, érzékien végigsimított a melltartó vonalán, majd megmarkolta a nő formás melleit, és újra nekiesett ajkainak. Az ostrom nem maradhatott megtorlatlanul, felesége előrecsúsztatta kezeit Paul hátsójáról kettejük csípője közé, és rámarkolt az immár kőkemény, vastag szerszámra, és lassan simogatni kezdte azt, mire a férfi nyögdécselése állandóvá vált.

Mikor kezdtek rendesen belemelegedni a dologba, Paul elengedte Torrey melleit, és csípőjénél fogva az ágyukra döntötte. Ekkor újabb dolog szúrt szemet neki. A szobában akármerre nézett, különböző méretű vörös gyertyák égtek, enyhe rózsaillattal töltve meg a szobát. Szemöldökét felvonva nézett körül, majd lepillantott az alatta elterülő gyönyörű nőre, aki szégyenlősen mosolygott.

- Boldog szülinapot... - motyogta, majd felkönyökölve megcsókolta a férfit, aki erre szerelemmel telve visszacsókolt, és simogatni kezdte felesége karcsú testét.

Azonban Torreynak nem állt szándékában átengedni az irányítást, lévén, most ő ad 'ajándékot ', így gyorsan fordított a helyzetükön, és a földre lenyúlva kitapogatta a puha, mégis erősen tartó köteleket. Gyorsan cselekedve hozzákötötte férje csuklóit az ágy támlájához, aki erre homlokát ráncolva nézett rá.

- Most én irányítok. Te csak élvezd, öregember- gúnyolódott, majd lerántotta a férfi egyetlen megmaradt ruhadarabját, a fekete boxert, és gyengéden húzogatni kezdte a legnemesebb testrészt takaró szőrszálakat, mire Paul, akármit is reagált volna, az kitörlődött az agyából, és csak a hirtelen jött vágy maradt meg.

Torrey megcsókolta, majd kínzóan lassan haladva elindult lefelé a testén. Végigcsókolta a nyakát, becézgette izmos mellkasát, finoman beleharapott apró, kemény mellbimbóiba, és gondosan végignyalogatta hasának izmos kockáit. Épp a köldök körül kalandozott a nyelve, mikor Paulnak megjött a hangja. Ám nem sokra telt tőle...

- Ó, drágám - nyögte – ez valami elképesztő!

A nő vigyorogva folytatta a kényeztetést, és hamarosan elérte azt a helyet, ahol a kezeit hagyta. Orrával finoman beletúrt a fanszőrzetbe, majd a vastag dákóra fordította figyelmét. A tövétől indulva végignyalta a hosszú szerszámot, nyelve incselkedve járt rajta. Paul felkiáltott, és lökött egyet a csípőjével. Erre Torrey szépen lassan a szájába vette őt, összezárta körülötte ajkait, és nyelvével a makkot kényeztetve fel-alá mozgatta a fejét. A férfi most szívesen beletúrt volna felsége hajába, de kikötözött kezei nem engedték, így csak annyit tehetett, hogy szélesebbre tárta lábait, sarkát a matracba fúrva dobálta a csípőjét, és Torrey nevét nyögdécselte. Ettől a nő még jobban beindult, és egyre gyorsabban szopta.

Paul már közel járt a csúcshoz, ám a felesége ezt megérezte, és nem akarta, hogy ilyen gyorsan vége is legyen a játékának, úgyhogy éppen az orgazmus előtt megállt, kivette a szájából a férfi szerszámát, és felnézett a vágytól elködösült szemekbe, amik hirtelen enyhe csalódottságot fejeztek ki, jelezvén, hogy Paul nem örül a hirtelen megszakításnak.

Mikor a gyönyör hullámai kellőképpen lecsitultak a férjében, Torrey visszahajolt az ágaskodó férfiasság fölé, és hajával Paul csípőjét söprögetve, nyelve hegyét kidugva nyaldosni kezdte a sós ízű makkot. A férfi folyamatosan remegett, és hatalmas gyönyör áradt szét a testében, elködösítve az agyát, minden más érzést kimosva belőle. Talán egyet leszámítva. Azzal most is teljesen tisztában volt, hogy Torreynak köszönheti ezt a csodát, és olthatatlan szerelmet, vágyat érzett a nő iránt.

Mikor felesége fogai közé véve szerszámának végét kissé beleharapott a makkba, Paul megint nagyon közel járt, és csípőjét előrelökve nyomult minél mélyebbre a nő szájában. A harmadik döfés után robbanásszerűen elélvezett, ordítva megfeszült, és forró magját Torrey szájába ürítette, aki szorgosan nyelte azt. Miután orgazmusa lecsengett, percekig tartott, hogy magához térjen a gyönyörtől. Ez idő alatt felesége eloldozta kezeit, és a mellkasához bújva apró csókokat lehelt a nyakhajlatába.

Mikor Paul ismét rendesen érzékelte a környezetét, szorosan magához ölelte Torreyt, és szenvedélyesen megcsókolta, miközben fél kézzel a haját simogatta. Miután kiváltak a csókból, pihegve feküdtek egymáson, és élvezték összepréselődő testük melegét.

- Köszönöm, édes! - hálálkodott mosolyogva Paul. - Ez a legszebb szülinapi ajándék, amit kaphattam: Te – jelentette ki egyszerűen.

- Ó, még csak egy részét kaptad meg, elhiheted! - vigyorgott Torrey, és lovaglóülésben elhelyezkedett a férfi hasán.

- Várj! - szólt rá Paul. - Előbb még kérdeznék valamit... Miért kellett ez az elrablósdi? - értetlenkedett. Ezt tényleg nem tudta felfogni, bár az tény, hogy tetszett neki, így utólag legalábbis.

- Csak egy kis adrenalin löketet kaptál. Azon kívül kíváncsi voltam, hogy felismered-e az érintésem... - magyarázta Torrey elpirulva. - De büszkén jelentem, átmentél a vizsgán – csókolta meg a férfi fülcimpáját, majd szopogatni kezdte. - Valami változatosat, izgiset akartam... - vallotta be Paul fülébe lehelve.

- Izgiset? Drágám, nem hiszem el, hogy újat mondok, de veled MINDIG izgalmas a szex – dicsérte meg feleségét, majd gyorsan megszabadította a melltartótól, és a fölöslegessé vált anyagot félrehajítva végre akadály nélkül megmarkolhatta Torrey melleit. - Izgató fehérnemű – vallotta be a nő melleit simogatva. - Te pedig egy gyönyörű csoda vagy! - bókolt, és a mellbimbót kezdte nyomkodni, mire Torrey előrenyomva felsőtestét igyekezett a férfi nagy, meleg tenyerébe nyomulni.

Paul még folytatta volna a felesége melleivel való játszadozást, aki azonban kissé másképp képzelte el a dolgot.

- Újra meg akarlak ízlelni – vallotta be rekedten, és hátranyúlva megsimogatta a férfi újra keményedni kezdő vesszejét, mire Paulnak elakadt a lélegzete.

- Rendben, de csak ha most nem kötözöd el a kezeimet – egyezett bele, igyekezve, hogy úgy tűnjön, mintha habozna, holott alig várta, hogy felesége újra a szájával kényeztesse ott lent.

Torrey kaján vigyorral bólintott, lecsúszott a férje testén, hogy újra ajkai közé vehesse a méretes dákót. Azonban mielőtt nekiállt volna folytatni az előbb elkezdett izgató játékot, meggondolta magát, és kicsit lejjebb hajtva a fejét a Paul golyóit takaró fanszőrzetbe lehelt, majd magukat a golyókat kezdte nyalogatni, szopogatni. A férfi élvetegen felhördült, és immár szabadon hagyott kezeivel beletúrt Torrey dús hajába.

A nő kalandozott kicsit az imént említett területeken, majd most már tényleg a hímvesszőre hajolva szívogatni kezdte azt. Paul közelebb vonta magához a fejét, és haját kissé elsöpörve letekintett a lábai közt munkálkodó feleségére. Rettentő erotikus látvány volt.

Ekkor Torrey megmarkolta a férfi golyóit, és masszírozni kezdte azokat, ezzel rohamosan hajszolva Pault az orgazmus felé. A férfi extázisban dobálta magát az ágyon, majd egy mélyebb döfésnél robbanásszerűen elélvezett, és újra szárnyalt. A nő megint lenyelte gyönyörének nedveit, és nem tudott betelni az ízével, Paul azonban amint vége lett, felhúzta magához, és minden szeretetét beleadva megcsókolta.

- Nem vagy semmi, kisanyám! - lihegte Torrey nyakába, mire a nő arcán kacér félmosoly jelent meg.

- Rajtad sem hagyott sok nyomot az idő múlása – válaszolta csillogó szemmel. - Talán csak tapasztalat terén – kacsintott.

Paul büszkén pillantott le rá, azonban ezt a piszkálódást már nem hagyta szó nélkül.

- Megtudhatnám, hogy mi bajod a korommal? Múlt héten még zöld suhanc voltam, ma meg már aggastyán – húzta el a száját. - Három X... Már nem azért, de te sem jársz olyan messze tőle! - nyújtotta Torreyra a nyelvét, aki csak nevetett.

- Épp most vénasszonyoztál le engem is – morogta fenyegető hangsúllyal, és lecsapott Paul ajkaira.

- Hmm... a vénasszony meglepően technikás és energikus az ágyban – jelentette ki a férfi. - Ezért jutalmat érdemel – ezt egészen halkan, erotikusan tette hozzá, és Torreyt már ettől elöntötte a vágy.

Most Paulon volt a sor, hogy a felesége örömére tegyen, amit egyáltalán nem bánt, hiszen kedvenc elfoglaltságai közé tartozott kielégíteni ezt az érzéki nőt. Lassan, alig érintve a bőrét végigsimította Torrey oldalát, majd lehúzta róla a nő vágyát bizonyítóan immár eléggé átnedvesedett, falatnyi bugyit. Lehajolva áthúzta a tangát felesége bokáján, majd orrához emelve mélyet szippantott, belélegezve Torrey édes illatát. A nő erre 'Te disznó' pillantást vetett rá, de közben elhomályosult tekintete a vágytól.

Paul még nem húzódott vissza, hanem az orra előtt fekvő kecses lábfejeket elkapva masszírozni kezdte azokat, majd nyelvével végigsimított a keskeny talp belsején. Egyre feljebb kalandozva nyalogatta Torrey bokáját, vádliját, miközben meleg tenyereivel a belső combot simogatta.

A nő élveteg nyögést hallatva széjjelebb tárta lábait, és belemarkolt Paul mindig tökéletesen szexi hajába, ujjai hegyével a fejbőrt nyomkodva. A férfi eközben már az éppen csak jelentkező borostájával cirógatta a hosszú, feszes combok lágy belső részét, néha megnyalva a nő bársonyos bőrét, két ujja pedig utat talált Torrey csiklójához, és lassan simogatni kezdte azt. Egy darabig így kényeztette kedvesét, majd átváltott egyik kedvenc pozíciójára: nyelvét a duzzadt kis csiklóhoz érintve erősen nyalni kezdett, két ujját pedig a nő nedvesen várakozó hüvelyébe nyomta, mire Torrey aprót sikkantott, és ökölbe szorult a keze Paul hajában. Mikor a férfi szopni kezdte a kemény kis pontocskát, ujjait pedig ki-be húzgálta, a nő önfeledten lökte a csípőjét férje kezének, a gyors kielégülés reményében. Mikor Paul harmadik ujját is szolgálatba állítva becsúsztatta a másik kettő mellé, ez be is következett, és Torrey testében egy hangos sikoltás kíséretében szétrobbant az alhasában gyülekező csomó, gyönyörhullámokkal árasztva el őt a lábujjától a feje búbjáig. Remegve feküdt az ágyon, lábai közt a még mindig nyalogató, szopogató Paullal, aki így facsarta ki belőle az utolsó cseppet is, és egyre csak élvezett. Hüvelyének fala többször görcsösen összerándult a benne lévő ujjak körül, foglyul ejtve őket a Paradicsom kapujában. Lassan, még mindig csillagokat látva tért magához, de Paul nem volt hajlandó elhúzódni, tovább körözött nyelve a lány csiklóján.

Torrey megpróbálta felhúzni magához a hajánál fogva, de a férfi nem hagyta magát, egyszerűen nem volt hajlandó lemondani az édes élvezetről. Így a nő beletörődött, és ellazulva élvezte a kényeztetést, holott biztos volt benne, hogy képtelen máris újra elélvezni. De esze ágában nem volt megtagadni Paultól, amit akart, főleg nem ezen a napon. Úgyhogy kitalált valami még jobbat.

- Hatvankilenc, kérlek – motyogta, és ezzel sikerült is elérnie, hogy a férfi abbahagyja az édes kínzást, igaz csak egy csodálkozó, majd hamarosan mohó pillantást küldött szerelme felé, és gyorsan úgy fordult, ahogyan azt Torrey kérte. Így egymás térdét, combját markolták, és szájukkal ingerelték a másik nemi szervét, óriási élvezetet lelve ebben. Eddig csak egyszer próbálták, és ebben a percben egyikük sem értette, miért nem tértek többször vissza rá. Talán mert túl sokféleképpen akarták egyszerre...

Mikor Paul már az utolsó elhaló nyöszörgést is kigyötörte a nőből, amit ezen a módon jelenleg lehetséges volt, és Torrey is igazán figyelemre méltó eredményt ért el férje lábai között, Paul visszafordult felé, ajkuk forró csókban forrt össze, és vágyuk nedvei összekeveredtek, bódító ízkombinációt képezve.

Most már igazán itt volt az ideje, hogy eggyel magasabb szinten folytassák a szeretkezést, így a férfi Torrey combjainak bölcsőjébe feküdt, és megmarkolta a csípőjét. A nő kezébe vette Paul kőkemény szerszámát, és magába vezette őt, közben kéjesen nyögdécselve. A férfi egyre beljebb nyomult, majd szép lassan rugózott párat, tövig merülve Torrey forró, selymes hüvelyében, teljesen betöltve azt. Felesége egy ideig tűrte az ostromot, majd hirtelen mozdulattal fordított helyzetükön, így pár pillanat múlva már ő csücsült Paul csípőjén, és fel-le mozgott a benne lüktető vastag dákón.

A férfi belemarkolt Torrey kerek fenekébe, így húzva őt magára, és igyekezett felvenni a nő gyors ritmusát, aki Paul mellkasán tenyerelt, és keményen baszta a szülinapost, önkívületben dobálva magát. Elképesztően erotikus, izgató látványt nyújtott, és a férfi érezte, hogy nem kell sok, és végre-valahára beleélvezhet feleségébe.

Mikor Torrey hüvelyének izmai megfeszültek férfiúi büszkesége körül, és a nő Paul nevét kiáltva elélvezett, a férfi szeme is fennakadt, és hatalmas adag ondót lövellt az éhesen várakozó, nedves barlangba.

Izzadtan, pihegve bújtak össze, és percekig meg sem szólaltak, csak lihegésük, és időnként apró csókok hangja törte meg a csendet. Mikor nagyjából rendeződött a légzésük, és az izmaik is kezdtek volna elernyedni, Torrey kelletlenül mocorogni kezdett Paul mellkasán.

- Mi az, édes? - suttogta rekedten, kielégülten a férfi, miközben egyik kezével a nő vállát, másikkal a haját simogatta.

- Fel kéne kelni. Tudod, a vacsora anyámmal – motyogta álmosan. Tudta, hogy ez azon kevés kifogások közé tartozik, amik képesek eltéríteni a férjét a további sok-sok óra fetrengéstől.

- Oh, azt hittem csak kitaláltad azt is... - vonta fel a szemöldökét Paul.

- Nem, de annyit elintéztem, hogy ne nekem kelljen főznöm. Inkább rád hangolódtam – suttogta átkozottul szexi hangon.

- Jó, akkor felkelünk. Mindjárt – jelentette ki a férfi, és tovább simogatta feleségét, miközben nem tudta felfogni, hogyan érhette ekkora szerencse.

Valóban nem lustálkodtak már sokat, ugyanis alig húsz percük volt a találkozóig, szóval feltápászkodtak, és gyorsan magukra kaptak valamit. Torrey eloltotta a hálóban a gyertyákat, míg Paul kivasalta a kiválasztott ingen a gyűrődéseket, majd kézen fogva elindultak.

- Mi volt ma a forgatáson? - érdeklődött a nő, hozzábújva az előszobában férjéhez. - Mikor hazaértél, valahogy nem volt alkalmas, hogy megkérdezzem – nézett fel ártatlanul a zöld smaragdszemekbe.

- Tényleg unalmasabb nélküled a dolog – vont vállat Paul. - Bár tény, hogy ma sem aludtunk el, tudod, milyen ez, mindig van valami jó poén, valami baki, vagy kis botrány. Hát, ma sem volt másképp, természetesen. Steven képes volt 'Vigyázz, karmolok!' cetlit ragasztani Kat hátára, úgyhogy akárki látta, az játékosan fújt rá, vagy megugatta. Aztán persze Kevin leszedte, mikor úgy kezdett el felvenni egy jelenetet, hogy Bonnie hátán ott díszelgett a felirat – emlékezett vissza derűsen, és kiléptek az ajtón. Nevetgélve sétáltak ki az utcára.

- Valóban, mit is vártam... - mosolygott Torrey. - Amúgy lehet, hogy kevésbé élvezed nélkülem a napot, de ne feledd, jóból is megárt a sok! - nyújtotta ki a nyelvét Paulra. - Így legalább édesebb este a viszontlátás, mintha egész nap össze lettünk volna zárva. És az ebédszünetet is arra tudod használni, amire kell, nem pedig az öltöződben bujkálunk.

- Ki bujkál? - tettetett felháborodottságot a férfi. - Nagyjából mindenki tisztában van vele, hogy ott vagyunk. És azt is tudják, miért. Sőt, vannak, akik még követik is a példánkat – vigyorgott kajánul, Ianre és Ninára célozva.

- Ja, és nekik legalább két viszonylag nagy öltöző is jut. Főszereplők kiváltsága – húzta el a száját Torrey, majd kis mosoly jelent meg az arcán. - Bár, mi azt az egyet is zseniálisan tudjuk használni. Pont elég hely van benne – elmélkedett, nem említve, hogy gyakran a padlón végzik, hiszen ott férnek csak el kényelmesen.

- Bár ma nem jött volna össze az öltözőbe elvonulás, hacsak nem lufik közé szorulva ücsörgünk valami kis sarokban – jutott eszébe Paulnak a mai meglepetés, amit barátai terveltek ki. - Mikor reggel beléptem, hirtelen egy nagy léggömbtömeggel találtam szembe magam. Már kezdtem azt hinni, hogy eltévesztettem az ajtót, de aztán leesett, hogy ma van a szülinapom – húzódott szégyenlős kis mosolyra az ajka.

- Milyen figyelmesek – jelentette ki Torrey, és örült, hogy ilyen jó fej emberekkel dolgoznak együtt. - Látod, nem is akkora tragédia, hogy ma nem voltam ott, és a legtöbbször mennem kell amúgy is, csak mivel kevesebb a szerepem, nem muszáj ott töltenem az egész életemet. És így ma tudtam készülni a kis meglepidre – kacsintott, mire Paul már épp megcsókolta volna, de Torrey nem engedte, egyrészt, mert az utcán voltak, másrészt, mert épp elérték úti céljukat. A nő maga után húzta a férfit a hotel halljába, ahonnan egy kis hangulatos étterem nyílt, saját minibárral. Néha vacsoráztak már itt, bár Paul inkább Torrey főztjét szerette.

Biccentettek a recepciósnak, aki velük egy utcában lakott, és kedvesen mosolyogva integetett nekik, majd tovább mentek. Belépve az étterembe a férfi nagyon elcsodálkozott, mert egyáltalán nem erre számított. Konfettivel, lufikkal díszített helyiségben találta magát, az asztalok a falakhoz tolva, rajtuk hidegtálak, sütemények, üdítők. A terem közepén pedig barátai vigyorogtak rá lelkesen, akik épp csak hazamentek a forgatás után, és már jöttek is ide, hogy meglepjék őt. Megint. Paul arcán mosoly jelent meg, ahogy nézte őket, ami nevetésbe csapott át, ahogy megpillantotta a hátsó sarokban rögtönzött DJ pultnál ácsorgó rapper sapkás, partiszemüveges Mattet, fején hatalmas fejhallgatóval, pólóján ezüst 'DJ Ernesto' felirattal. A férfi felpillantott a gépből, odaintegetett az újonnan érkezett párnak, és sunyi vigyorral elindított egy számot. A hangszórókból néhányak számára igen csak ismerős dallam szólalt meg, és nemsokára Drake Bell kezdett énekelni. Torrey nem örült túlzottan a fordulatnak, mert bár tudta, hogy Paul nem veszi annyira magára, hiszen nem Drake-kel házasodott össze, hanem vele, és magától értetődően hűséges, imádja a férjét, azért mégsem szerette felemlegetni a dolgot, habár már kapcsolatuk elején túlestek a kínos-exes-társalgáson. Viszont tudta, hogy Paul nyilván kicsit féltékeny is a lány volt barátaira, ahogyan ő is a férfi előző kapcsolataira. Ez természetes, és az a lényeg, hogy szeretik egymást, együtt vannak, és a hűtlenség gondolata meg sem fordul bennük.

Paul először kissé csodálkozva hallgatta. Bár nem szívesen emlékezett Drakere, azért nem volt baja a sráccal. Tényleg jó zenét játszott, és túl gyerekes lett volna, ha csak az enyhe birtoklási vágya miatt nem hajlandó meghallgatni a számait. Úgyhogy hamarosan mosolyogva feltartotta hüvelykujját, jelezve Mattnek, hogy vette a poént, és elnézően csóválta a fejét. Ettől Torrey is megnyugodott, és újfent rájött, mekkora főnyeremény Paul, mikor az felé fordult, udvariasan táncra kérte, és ritmikusan mozogni kezdett vele az I found a way című számra, amiben Drake Bell épp a refrénre kezdett rá. Néhány barátjuk is kedvet kapott őket nézve, így a következő percben már Nina és Ian is mellettük ropták, Steven felkérte Katet, aki már rég megbékélt a délelőtti poén miatt, Julie pedig Michaellel táncolt, szélesen vigyorogva.

Matt a sikeren felbátorodva rögtön új számra kezdett, ahogy ez lejárt, és még további fél órán át mást sem csináltak, csak a párjukat váltogatva élvezték a zenét a rögtönzött táncparketten. Mikor Paul már negyedjére kapta el Torreyt, és újabb pörgős számot pattogott végig vele, kezdtek rendesen kimerülni, és folyt róluk az izzadtság. Steven és Michael már a székeken lihegtek Kevin és Zach mellett, akik csak egy-két szám erejéig voltak hajlandóak beállni. A DJnek is feltűnt az egyre fáradtabb társaság lankadása, úgyhogy kicsit halkabbra vette a zenét, és a lejátszási listát automatára rakva ő is csatlakozott a beszélgető barátaihoz.

Punnyadtak pár percet, aztán Julie és Kevin eltűntek egy kis ajtóban, és egy nagy csokitortával tértek vissza, aminek tetején egy ' Happy Birthday, @paulwesley! #TVDFamily ' felirat díszelgett cukormázból, és e fölött foglalt helyet a marcipánból készült 30-as, jelezve az ünnepelt életkorát.

A két tortahordár elég hamisan, de nagyon lelkesen rákezdett a klasszikus Happy birthday dalocskára, amin mindenki jót derült, majd szép fokozatosan sokkalta tisztább hangok is becsatlakoztak. Paul meghatottan, bárgyú mosollyal figyelte őket, és mikor befejezték a dalolást, megtapsolta őket.

Most következett az ajándékozás, sorban odaálltak a születésnapos elé, és mindenki átadta a saját kis apróságát. Candice és Kat sütötték a tortát, azon kívül pedig egy eredeti, dedikált Beatles CD-t szereztek, tudván, hogy Paul nagy rajongójuk.

Kevin Julival közösen adott egy kis csomagot, amiről kiderült, hogy egy napló, aminek az első lapja elé egy kis kép volt berakva, tökéletesen úgy nézett ki, mint Katherine 1864-es képe, azzal a különbséggel, hogy Torrey, 2012 volt ráírva. A férfi jót mosolygott és ezt is megköszönte.

Utána Ian és Nina adták át a kis fotókönyvet, melynek bal oldalán mindig a promóciós, beállított, hivatalos közös képeik voltak, vagy rajongók által fényképezett közönségtalálkozós, médiaszerepléses képek, tehát azok, amik hármukról a neten is fellelhetők voltak. Jobb oldalra kerültek a saját, komolytalan, bulizós, baromkodós, kirándulós képek, alattuk humoros megjegyzésekkel. Vigyorogva vette át ezt is Paul, és gyorsan belenézett, jót derülve a kis képfeliratokon.

Michael egy Ötven isteni recept májhoz című szakácskönyvet vett neki, amit még ma jutott eszébe hozzácsapni az eredetileg tervezett csomag kávéhoz, aminek nem kis célzati értéke volt. A forgatások reggelén már szinte rituálévá vált, hogy a két férfi az első a büfében, és a szokásos ébresztő kávéval nyitnak. Gyakori társuk volt ebben Torrey is, és a többi színész szintén így indította a napot, de Paul és Michael voltak az elsők, és az állandó vendégek.

Steventől három baseballsapkát kapott, különböző vicces beszólásokkal az ellenző fölött.

Joseph egy üveg minőségi whisky-t, valamint egy budapesti utcaképet hozott, utóbbit a múltkori magyarországi tartózkodásakor szerezte be, mert nagyon jól el tudta képzelni Paul és Torrey nappalijában, ráadásul a festmény hangulata illet a férfihez.

Matt Davistől egy pár fekete, divatos cipőt kapott. Kissé furán nézett barátjára, aki így nekiállt megmagyarázni a dolgot. Odanyúlt a lábbelik talpához, és kinyitott egy-egy kis kereket a sarkuknál, mutatva hogy ez a cipő képes gurulni. Paul kifejezetten ötletesnek találta a dolgot, gyerekes kicsit, de mégis biztos volt benne, hogy fogja hordani. Torrey csak fejcsóválva nézte őket, és gondolatban feljegyezte, hogy figyelmezteti a többi stábtagot a féktelen barátaira, ugyanis kiderült, hogy Ernesto magának is beszerzett egy hasonlót, világoskékben. Jellemző. Mikor ezek után előkerült egy csomag TVD feliratos óvszer, már harsogott a terem a nevetéstől.

Claire Holt egy repülőgépmodellel lepte meg, Daniel Gillies egy kalandregényt vett neki, Sara Canning megvette a kellékesektől a 3. évad 3. részében szereplő 1918-as évjáratú bort, ami valóban az volt, igazi ritkaság.

Miután mindenki átadta az ajándékát, Matt elégedetten összecsapta a tenyerét.

- Ezzel megvolnánk. Akkor most jöhet a Ki mit tud? – vigyorgott lelkesen.

- Ki mit tud??! - nézett fel homlokát ráncolva Paul.

- Igen, az. Mindenki készült valamivel – mosolygott Candice. - Szerintem kezdem is én. Azaz mi – kacsintott Claire-re.

A társaság tagjai érdeklődve fordultak a két szőke lány felé. Candice a zenelejátszóhoz tipegett, bedugott egy pendrive-ot, és mikor elindult a szám, pózba vágták magukat. „Hello, barbie! - Hi, Ken!” szólalt meg az elején egy férfihang, majd a két lány egyszerre válaszolt neki. A többiek már most röhögtek. A 'vampire barbie' és a 'barbie Klaus' ügyet sem vetve rájuk játszották tovább a szerepüket, és nagy lelkesedéssel adták elő a Barbie Girlt, a végén hatalmas tapsot kapva a teli szájjal vigyorgó közönségtől.

Utánuk rögtön Kat vette át a terepet az eredetiben Nina által előadott Survivort énekelve, ezzel utalva saját, a sorozatban betöltött szerepére. Őt Ernesto követte, egy direkt erre az alkalomra, Paul Wesley's birthday song címmel írt dallal, ami szintén sikert aratott.

Nina volt a soron következő, aki Kat egy újabb számát, a Put your graffiti on me-t kezdte énekelni, egyre közelebb táncolva Ianhez. A közönség hangosan fütyült, biztatva őket, és a levegő elektromossággal telt meg körülöttük. Amint a lány befejezte a dalt, Ian magához rántotta, és szenvedélyes csókban forrtak össze, de a többiek vizslató szemei előtt nem mentek tovább.

Sara, Daniel, Ian, Steven – aki öccsének, Jessarae -nek egy számával készült-, Michael és Zach – akik táncoltak. Vagyis próbáltak... - , Joseph – aki a sorozatból szemezgetett jellegzetes szövegeiből - , mind ügyesek voltak, és remekül szórakozott a társaság.

Ám mikor az óra az éjfélhez közeledett, Kevin szigorúan oszlatni kezdte a bulit. Mindenki bekapott még párat a sütikből, ivott még egy pohár üdítőt, vagy valami komolyabb italt – a vodka-vérnarancs például kifejezetten nagy sikert aratott-, és szedelőzködött. Végül már csak Torrey és Paul maradt, meg Kat, aki a pasiját várta, hogy érte jöjjön, és az egyik sarokban összebújva egymást etető Nian páros, akik szinte észre sem vették, hogy menni kéne.

Mikor már tényleg csak a szülinapos és felesége volt ott, Torrey fáradt mosollyal fordult a férfi felé. - Menjünk mi is – indítványozta, és megcsókolta Pault.

Ismét a WesVitto házban:

- Ajajj, elfelejtettem kihívni a szerelőt, úgyhogy nem történt változás kilincs ügyben – torpant meg Torrey az ajtóban, és bűntudatos képpel nézett Paulra.

- Tehát csak belülről nyílik? - érdeklődött meglepően nyugodtan a férfi. Torrey óvatos bólintására nevetni kezdett. - Akkor igazam lesz, és tényleg az ablakon keresztül kell bemennünk! - jelentette ki diadalittasan, és egyértelműen inkább szórakozott, mint idegeskedett a dolog miatt.

Mikor Paul elindult a hálószoba nagy, kétszárnyú ablaka felé, Torrey nevetve követte ezt a bolondos embert.

- Mázli, hogy résnyire nyitva hagytad az ablakot – nézett a férfi a pár centi helyre az ablak és kerete között.

- Ki kellett szellőztetni, elég fülledt volt a levegő – magyarázta csillogó szemmel emlékezve az estére Torrey.

- Nos, ez pont jó is lesz – mondta határozottan Paul, és lecsatolta derekáról az övet. Belógatta a résbe, és a csatot ügyesen a másik kilincsre akasztva elforgatta azt, szélesre tárva ezzel az ablakot. Diadalmas vigyort küldött Torrey felé, akinek el kellett ismernie, rendkívül találékony a férjeura.

Levették a cipőjüket, és Paul mászott be először, egyenesen az ágyukra huppanva. Torrey nem várta meg, amíg odébb megy, hanem egy hirtelen ötlettől vezérelve bevetődött ő is a szobába, ledöntve ezzel a félig már feltápászkodott férfit. A hátán kötött ki lovaglóülésben, és mindkettőjük kezéből a fotelbe dobta az ajándéktasakokat. Még mindig Paul derekán ülve letépte róla a pólóját, és masszírozni kezdte az elképedt férfi kemény, feszes hátizmait.

Paul lassan ellazult, és átadta magát a határozott kezek nyugtató, erőteljes mozdulatainak. Torrey végighaladt a nyakától a derekáig, majd vissza, élvezettel gyúrta a kidolgozott izmokat férje széles hátán. Mikor Paul már teljesen ellazulva, félálomban hevert az ágy közepén, leszállt róla, és levetette ruháit.

Gyorsan becsukta az ablakot, és immár meztelenül férjéhez fordult, aki álmosan felpillantott rá félig lehunyt szemhéja alól, és egy szempillantás alatt tökéletesen éber lett, ahogy meglátta a nő gyönyörű testét. Torrey enyhén riszálva csípőjét elindult a szobájukból nyíló tágas fürdőbe, és az ajtóból visszafordulva, incselkedve intett Paulnak, hogy kövesse, majd bement.

A férfi hallotta, hogy felesége megnyitja a csapot, és elkezd fogat mosni. Lehajigálta saját ruháit, és utánament. Az ajtófélfának támaszkodva bámulta a nő hátsóját, amint a csaphoz hajolva kiköpte a fogkrémet. Paulnak már a látványtól merevedése lett, így odalépett Torreyhoz, és csípőjét megragadva fenekének izgató félgömbjei közé szorította hímtagját.

A nő meglepetten felegyenesedett, de a férfi gyengéden visszanyomta felsőtestét, két tenyerét Torrey kézfejeire helyezte, és megtámaszkodott rajtuk a csap szélén.

- Kérlek, hagyd itt a kezedet – suttogta rekedten a nő fülébe, és lassan végigsimítva a karján lecsúsztatta kezét a nő hátán, majd kicsit masszírozta a fenekét, és kezeit előrevitte, tenyerét a Torrey lábai közötti nedves, érzékeny részre tapasztotta. Lassú mozdulatokkal simogatni, csipkedni kezdte felesége csiklóját, majd két ujját a nőbe mélyesztette. Erre Torrey élveteg nyögést hallatott, Paul pedig elámult, milyen nedves már most a lába köze, és egy újabb ujját csúsztatta a meleg, bársonyos hüvelybe.

Torrey terpeszben állt a csapra hajolva, férje pedig teljesen beindulva úgy döntött, itt és most magáévá teszi. Kihúzta három ujját a nőből, a csillámló nedveket élvezettel lenyalogatta róla, és nyögött hozzá, Torrey pedig hevesebben szedte a levegőt, tudván, mit művel a férje.

Másik kezével még mindig a csiklót kényeztetve megragadta kőkemény szerszámát, és erőteljesen, határozottan a nőbe döfte, oda, ahol nemrég még az ujjai kalandoztak. Torrey ettől sikoltva elélvezett, izmai görcsösen rándultak össze az őt kitöltő hatalmas dorong körül, lábai kis híján összecsuklottak, ha nem támaszkodik a csapon, és Paul nem tartja meg átkarolva a mellkasát, biztosan összerogyott volna. Így azonban amint elcsitultak a gyönyör hullámai, újra viszonylag szilárdan állt a fürdőszobában, és szemeit még mindig lehunyva zihált.

A férfi megvárta, amíg kicsit összeszedi magát, majd lassan hátrahúzódott, és erőteljesen, egy tehervonat erejével zúdult vissza, jó mélyen kitöltve a nő hüvelyét. Újabb visszahúzódás, majd zuhanás, keményen baszta a pihegő, újra az orgazmus határán lebegő Torreyt. Mikor az újfent a csúcsra ért, és selymes hüvelye éhesen szorongatta a benne mozgó vastag dákót, Paul sem bírta tovább tartani magát, és pár gyors, határozott lökés után mozdulatlanná merevedve lövellte a nőbe gyönyörének nedveit, ívbe feszült háttal élvezve a mindent elsöprő orgazmust, amit csak ezzel a csodálatos nővel élhetett át.

Mikor kiürült, lába összecsuklott alatta, és Torreyt magára rántva hevert a fürdő közepén, hátát a kád szélének hideg csempéjéhez nyomva, ölében a kábult feleségével. Átölelve tartották egymást még sokáig, majd Paul megcsókolta a nőt, élvezve, ahogy friss, mentolos lehelete átáramlik az ő szájába.

- Hmmmm, meg kéne fürdenünk, és ágyba kerülni – dünnyögte végül Torrey álmosan. Paul puszit nyomott az orra hegyére, és felállt, majd a nőt is felhúzta a könyökénél fogva. Nem volt kedve fürdővizet csinálni, úgyhogy inkább beálltak a kétszemélyes zuhanyfülkébe, és a férfi gondosan beállította a víz hőfokát.

Torrey kicsit felébredt, és úgy döntött, nekiáll megmosdatni a férjét, szóval fogott egy mentolos tusfürdőt Paul polcáról, és elkezdte beszappanozni az izmos férfitestet, lágyan simogatva végig minden négyzetcentiméterén, amit a jelek alapján Paul igazán díjazott. Megvárta, amíg tetőtől talpig megfürdetik, majd kézbe véve a dolgokat változtatott a helyzeten, és ő kezdett el Torrey testébe masszírozni egy fürdőolajt, majd belemelegedve a nő hosszú haját is besamponozta, jól beledolgozva a fejbőrbe is, végül ujjaival fésülgetve leöblítette.

Már egyikükön sem volt tusfürdő, mégis tovább simogatták egymást a forró víz alatt, ami csak fokozta vágyukat. Paul ráhajolt Torrey melleire, és szopogatni, szívogatni kezdte előbb az egyiket, majd mikor az már ultra érzékennyé vált, áttért a másikra. A nő belemarkolt férje hajába, így húzva közelebb magához, és élvezte a kényeztetést, mígnem már sajogtak a mellei, és benedvesedett lába köze Paul szerszámáért sajgott. Ekkor eltolta a férfi fejét, és megmarkolva annak dorongját fel-le mozgatta rajta a kezét, egészen addig, amíg az elnyílt szájú Paul is ugyan olyan féktelen állapotba került, mint ő maga.

Amint a férfi kéjesen nyögdécselni kezdett, Torrey befejezte a húzkodást, de nem sok időt hagyott a férjének a sajnálkozásra, ugyanis a következő pillanatban már a nyakába csimpaszkodva kulcsolta át lábait a derekán, és beleült az ágaskodó férfiasságba. Óvatosan lejjebb engedte magát, majd mikor már mélyen magában érezte a lüktető dákót, mozogni kezdett.

Paul hamar túltette magát a felesége mohósága okozta meglepetésen, és a nő hátát a hűvös, párás csempéhez préselve megtámaszkodott a falon, majd felvéve a ritmust elkezdett együtt mozogni vele. Egyre fokozták a tempót, és a férfi érezte, hogy már nem sok van hátra az orgazmusig, de nem akart hamarabb elmenni, mint Torrey, így egyik kezét kettőjük alteste közé csúsztatva hüvelykujjával dörzsölgetni kezdte a nő duzzadt csiklóját. Ezzel elérte célját, ugyanis pár vággyal telt sikkantás után felesége tényleg elélvezett, és ahogy hüvelyének izmai szorongatni kezdték a férfi farkát, éhesen követelve magját, az egy kiáltás kíséretében megadta neki azt.

Ahogy a gyönyör hullámai megint elvonultak, zihálva dőltek a zuhanyfülke oldalának, mögöttük pedig még mindig ott zubogott a forró vízsugár. Paul kicsit hűvösebbre állította, és gyorsan aláálltak, lehűtve izzó testüket, majd elzárták a víz útját. Kilépve a párás kabinból magukra tekertek egy-egy hatalmas, elképesztően puha törölközőt, és míg a férfi is megmosta a fogát, a nő a halvány sminket tüntette el az arcáról.

Résnyire nyitva hagyták a fürdő ajtaját, hogy szellőzzön kissé, és bebotorkáltak a hálóba. Röpke törölközést követően úgy, ahogy voltak, meztelenül bemásztak az ágyba, és szorosan összebújtak a vékony takaró alatt, élvezve egymás közelségét.

Mielőtt elaludtak volna, Torrey beállította az ébresztőórát, és ekkor jutott eszébe, hogy ő még át sem adta Paulnak az ajándékát. Benyúlt hát az éjjeliszekrény fiókjába, és egy kis dobozt húzott elő belőle.

- Csak egy kis apróság, de valami maradandót is adni akartam – motyogta férje felé fordulva, és átnyújtotta a csomagot. Egy mini öv volt benne, olyan, mint amilyet a boxolók nyernek el egymástól, a közepén pedig egy kis szívecske. Torrey így kívánta jelezni a férfinek, hogy nem csak a szerelemben, az ágyban, az egész életében ő a nyertes. Még a boxban is ő az igazi bajnok a nő számára. Főleg, mikor izzadtságtól fénylő testtel, fáradt izmokkal befejez egy edzést. Olyankor egyszerűen észbontóan szexi!

Paul meghatódott a kedves gesztustól, értette a burkolt utalást. Félrerakta a kis dobozt a saját éjjeliszekrényére, és hálás pillantással magához vonta feleségét. A mai különösen gyakori csókrohamoktól duzzadt ajkaik ismét egymásra találtak, és a hosszú, lágy csókból egyre követelőzőbb lett volna, ha le nem állítják magukat. Torrey úgy vélte, hogy bármennyire is kéjvágyóak, az aznapi fejenként öt orgazmus után igazán nem lenne helyénvaló egy újabb. Ami nem feltétlen csak egy lenne. Amúgy is aludniuk kell, hiszen alig pár óra múlva kelniük kell, és menni dolgozni, hiába nem fűlik a foguk a dologhoz. Már a fejét sem nagyon bírta megtartani.

Így hát kényelmesen elhelyezkedtek a széles ágyon, Paul átvetette a kezét Torrey derekán, aki viszont összekulcsolta lábait a férjéivel, és arcát az izmos mellkasába fúrta, mélyen belélegezve megnyugtató illatát. Kellemes bódulat uralkodott el rajtuk, és Paul félálomban arra gondolt, hogy ezt a szülinapot sohasem fogja elfelejteni.

Résnyire nyitotta csillogó, zöld szemeit, és még vetett egy álmos pillantást a karjaiban heverő feleségére, aki nélkül, úgy érezte, nem sokat érne az élete. Ez a csodás nő szivárványszínűvé teszi a napokat, folyton megdobogtatja a szívét, bájos megmozdulásaival mosolyt csal az arcára a legrosszabb pillanatában is.

Paul fáradtan lehunyta szemeit, apró csókot lehelt Torrey feje búbjára, és elnyomta az álom. Vigyorgó barátokról, szenvedélyes éjszakákról, és a folyton viccelődő feleségéről álmodott…

Szerző: LadyLoss15

Tovább a következő történetre >>